A november nyolcadikán és huszonkettedikén lezajlott időközi Országgyűlési parlamenti képviselő választások ismét bebizonyították, hogy a nép a politika iránt, egy kicsit érdektelenségbe burkolózott. Erre ad méltó bizonyítékot az a szavazni elmenők tábora, akik úgy gondolták, hogy a szavazati jogukkal élve, részt vettek a jelzett időközi választáson. A november 8-i első érvénytelen fordulót a Fidesz-KDNP jelöltje, Gyopáros Alpár nyerte 73 százalékos eredménnyel. A jobbikos Takács Krisztián 13, az MSZP-s Balogh Csaba 8, a Civil Mozgalom jelöltje, Demjén Mihályné 4, a MIÉP-es Molnár Tivadar pedig 2 százaléknyi voksot kapott. Csornán már az első fordulóban is problémát jelentett az érdektelenség. Akkor a választók csak 21,75 százaléka ment el szavazni, holott az érvényességhez a választásra jogosultak felének kellett volna. Most, a második fordulóban elég volt a 25 százalékos részvétel is, végül 25,19 százalék ment el szavazni. A 2006-os országgyűlési választásokon Áder János is magabiztosan nyert: a voksok 56,42 százalékát szerezte meg. Legnagyobb ellenfele, az MSZP-s Papp József csak 30,67 százaléknyi szavazatot tudott szerezni. Érdekesség, hogy akkor sokkal nagyobb, a jelenlegi háromszorosa volt a részvétel: a választók 70,35 százaléka ment el, hogy a nyolc induló egyikére voksoljon. A választópolgárok megelégelték az örökös harcot , ahol pártok vitájába sodródtak akaratlanul is a hétköznapok során . A televíziók és a rádiók híradásaiból másról nem szóltak , mint , hogy melyik párt talált egymás ellen valamiféle olyan "titkos" dokumentumot , amivel a fedhetetlenségüket taposták sárba. Hihetetlen ez a harc, ami folyik most, közelednek a parlamenti választások, és ahogy ezt a közelséget egyre jobban érezzük, annál inkább élesedik a csatározások színtere. Nem látni semmi esélyt sem arra, hogy valamiféle változás történne azon irányba, hogy egy kis békét tudhatnának maguk mögött a választópolgárok. Az érdektelenség, ha ilyen irányba fog menni továbbra is a politika közszereplőinek nyilvános szereplései alkalmával , akkor hasonló alacsony létszám várható a 2010-es parlamenti választásoknál is. Ez utóbbi viszont nem előnyös sem a mostani kormányzó, sem pedig a kormányra kerülni akaró pártok számára. Talán egy másféle stratégiával fognak majd kampányolni, ha eljön az idő , mert csak remélni lehet ezek bekövetkezését, ami pozitívumként hatna a szavazni fogó polgárok körében. Ki tudja, a kérdés egyelőre nyitott, a döntés és a cselekvés joga a politikusok kezében marad.