Dunántúlon a Rábaköz délkeleti részét járva a térség szívét Szany községében találjuk meg. A helység 1398-tól tartozik a győri püspök keszői várához, ettől kezdve gyakorlatilag a püspökség uradalmának központja. Szany a XVI. században a térség legnépesebb helye volt. A török uralom után a győri püspökség ismét fejlődésnek indította a községet, a majorgazdálkodás révén. Itt áll az ország egyik háromtornyú temploma - a kettő közül.

A templom tornyát magasabbra emelték, és két kisebb tornyot építettek melléje

A Sopron Megyei Régészeti Társulat titkári jelentése 1902-ben megemlíti, hogy a falu határában a nyugati mezőn Árpád-kori templom alapfalait találták meg, de ennek a templomnak sem korábbi, sem későbbi sorsáról nem áll rendelkezésre adat. A következő, a falu közepén épült templomnak Mindenszentek volt a titulusa. Egy 1659-ben kelt püspöki jegyzőkönyv szerint ez az istenháza a török megszállás alatt elpusztult.

A Rábaköz nevezetes búcsújáró helye

A mai templom főhajóját 1767-ben Zichy Ferenc püspök építtette. Amikor háromhajóssá bővült, a tornyát magasabbra emelték, és két kisebbet építettek melléje. A mai templom főoltárképe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja - Ludwig Beyfuss festette 1853-ban.

A község utcáin sétálva nemcsak a nyaranta népes gólyafészkeket érdemes megnézni, hanem a lakókat is megkérdezhetjük, merre található a híres szanyi szent kút, illetve a Szent Anna-kápolna, a Rábaköz nevezetes búcsújáró helye. A kápolna 1753-ban épült, tehát idén kétszázötven éves. Építéséhez a szanyiak annak idején nem vettek igénybe állati erőt, az építőanyagot a kezükben vitték, énekelve és imádkozva. A 2000-ben felújított Szent Anna-kápolna a Rábaköz egyik lelki központja: itt, a Sárdos patak partján tartják a rábaközi ministránstalálkozókat, valamint lelkigyakorlatokat kispapoknak. A búcsúi nagymisét az Anna-napot követő vasárnap mutatják be.

A község határában, pazarul sárgálló napraforgómező mellett egy sűrű facsoport rejtekén húzódik meg a kápolna. Idilli hely a kirándulás során kicsit megpihenni, elmélkedni, a Jóistenre gondolni, vele beszédbe elegyedni. Elővehetjük az otthon becsomagolt elemózsiát is, megkóstolhatjuk a kút hűs vizét, mielőtt felnézünk a Szent Anna-kápolna gyönyörű, felújított tornyára.

A szanyi szent kút és a kápolna történetéről a szolgálatát még az idei nyár egy részében itt végző Kapui Jenő plébános mesél lapunk olvasóinak. Gitzy György 1870-ben kiadott búcsújáró könyvecskéjéből hozza az idézetet:

"Az 1750-es évek elején történt, hogy egy szegény ember január havában száraz fát szedegetni e helyre keveredett, magában imádkozgatott, midőn angyali ének szót hallott, megdöbbent és széttekint, hát beljebb a sűrűben naphoz hasonló fényesség villant meg szemei előtt. Tovább ment és mondá: életem színe, világkincse Jézus, Mária, Szent József. S hogyan megrémült, midőn a hólepte, zúzmarás fák közt egy földig érő zöld levelű ágaival, túró fehérre kivirágzott, de már odvas vad körtefát szemlélhetett előtte. Neki bátorodván egy szép ágat letört s mondván üdvözlégy Mária virágok virága, engedj, hogy ezen ágacskát szerencsésen haza vihessem és lelkipásztoromnak bemutathassam." A fáma szerint a szegény ember hazasietve azonnal be is mutatta az ágat az akkori plébánosnak, aki azonmód felkerekedett, és meg is vizsgálta a vadkörtefát.

A dolog híre a plébános közvetítésével a püspökhöz, majd a pápához jutott.

A pápa Gitzy szerint így magyarázta a furcsa virágzást: "A vadkörtefa példázza Szent Annát, virágja pedig Szűz Máriát." A pápa e szavak mellé búcsúkkal is megajándékozta Szent Anna tisztelőit.

A hívő szanyiak kérelmére azután püspöki engedéllyel kápolna épült. A győri főpásztor adományozta a rézre festett oltárképet, amely Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázolja.

Szent Vendel tisztelete

Barokk kápolna az Irtás-majorban

A Rábaköz lelki központjában járva meg kell még említenünk a Szany község területén fekvő, 1747-ben Szent Vendel tiszteletére épített kis kápolnát is. Szany legrégebbi egyházi épülete, az Irtás-majorban álló, barokk stílusú kápolna ma az Országos Műemléki Hivatal által is nyilvántartott műemlék. Az élő hit e szent épületet minden év októberében (Vendel napja körül) kiemeli a múltból - a környékbeliek számára a kereszténység mellett való kiállás, döntés helyévé teszi.

Feszület a szanyi kútnál

Szent Vendel hitvalló, a VII. században élt ír származású zarándok (a legenda szerint királyfi) a radikális döntés példája. Remeteségét Trier környékén kezdte meg, és átmenetileg egy földbirtokosnál is szolgált, akinek nyáját fáradságot nem kímélve őrizte, gondozta, pedig szíve szüntelenül Isten iránt vágyakozott. A környékbeli remeték tiszteletétől övezve mint választott elöljárójuk halt meg 617-ben. A pásztor-remete-apát oltalmába Európa-szerte mintegy ezerötszáz templomot ajánlottak, s ezek közül mintegy százhatvan zarándokhely. Hazánkba német telepesek hozták el tiszteletét.

Az árpási templom

Az árpási templom a Rába partján

A Rábaköz másik műemléke, az árpási templom nem csupán román kori építészetünk gyöngyszeme, hanem a folyópart ékessége is. A Rába és a Marcal folyók közötti területen, Mórichida és Árpás községek között áll.

Eredetileg a premontrei prépostság temploma volt. Az okleveles adatok szerint az árpási kolostort a nyitrai főispán, Móric mester1251-ben nemzetsége számára alapította. A XVI. században a szerzeteseket a török elől menekülő premontrei apácák váltották fel. A falu és a kolostor a XVII. században elnéptelenedett, újratelepülésük az 1720-as, 30-as évekre tehető. Az épületek közül csak a templomot építették újjá, a kolostort elbontották. 1782 óta - ekkor oszlatták fel a klarissza rendet - a templom mind a mai napig a falu plébániatemploma.

A régi, egyhajós templomnak egyenes szentélye volt. A hajó maga síkmennyezeteslehetett, csak a szentélyt födte bordás keresztboltozat. A nyugati homlokzaton toronypár állt, melyet később - gótikus stílusban- egy szinttel megemeltek. A hajó és a szentély ablakai, valamint a kapuk a középkor folyamán - kisebb módosításokkal - megtartották román kori formáikat. A szentélyt magas diadalívkapcsolta a hajóhoz (ehhez ma a déli oldalon dongaboltozatossekrestye csatlakozik egy falba rejtett, a hajdani kolostor emeletére vezető lépcsővel; ez az épületrész a kolostor egyetlen megmaradt eredeti - XIII. századi - része).

A barokk átépítés során a hajóba négyszakaszos boltozat épült. E boltozat miatt meg kellett szüntetni a román kori ablakokat, s helyettük a déli és az északi homlokzaton is új ablakokat nyitottak. A tetőszerkezet, a toronysisakok, valamint a belső berendezés - a XVII. századi főoltár kivételével - ebből a korból valók. A XVIII. században a toronyablakokat befalazták, és barokk vakolatarchitektúrával az egész épület külsejét is megváltoztatták. A templomot az 1940-es évek elején restaurálták: eltávolították a barokk vakolatot, és a tornyon kibontották az eredeti román kori nyílást, a homlokzatokat pedig simára vakolták. 1968-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megtisztította a szentély és a diadalív középkori részleteit.

Ragyogó napraforgótáblák mentén a kápolna felé

A templom teljes felújítása 1987-benkezdődött. A helyreállítási munkákat módszeres falkutatás és ásatáselőzte meg. Ezek olyan fontos információkkal szolgáltak, hogy mód nyílt - legalábbis ami a templom külsejét illeti - a teljes műemléki rekonstrukcióra. Már csak az maradt hátra, hogy az egykor elvitt régi oltárkép visszakerüljön az árpási templomba.