Szeretettel köszöntelek a Rábaköz és környéke közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rábaköz és környéke vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rábaköz és környéke közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rábaköz és környéke vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rábaköz és környéke közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rábaköz és környéke vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rábaköz és környéke közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rábaköz és környéke vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Aranysárga színben pompázik a napsugara, léted hiányolom kedvesem , mint a tél a hó lepelt, a sors úgy hozta össze dolgainkat,hogy néhány nap múlva újra együtt vagyunk.
A nap, a perc , az óra csak lassan jár, a fejemben a találkozás pillanata jár, felejtve bút, s bánatot viszem sorsomat, örülök majd , ha láthatom arcodat.
Mosolyogsz rám, és én kezedet fogom, ajkad remegésére csókom ad takarót, kezed újra a kezemhez ér, ereidben lüktet újra a vér. (2010.07.20.Szany) Felkelni készül a napsugár , s közben rád gondolok kedvesem , ahogy a nap megy az égen, úgy suhannak gondolataim rólad. A lelkem szobája nyitva már , csak üresség lakozik benne, hiányod szüntelen körbeveszi, amit néma csend őriz. Érintésed nélkül nincs boldogság, hangod lágyan szólni nem tud hozzám, érzéki csókod , s bőröd illata nem tódul felém, mert távol vagy tőlem , kedves , hiányzol nagyon. 2010.07.14. SZANY A napsugár még álmosan melegíti a szanyi reggeleket, még csendesen csiripelnek a madarak is, itt – ott egy autó töri meg a csendet , az emberek a boltba vásárolni mennek . A tyúkok az udvarban búzaszemért futnak , miközben a gazda vízet önt nekik , a nyári meleg szellő közben , a gazdát körbe veszi. 2010.07.14. Szany Szanyba jöttem , újra szülőfalumba érkezem, ahol a falusi élet vidám , a fű zöld és a hit töménytelen. Megszólal a háromtornyú harang , a delet jelzi mindenek felett, Eszemben a régi emlékek tódulnak elő , itt az ebédidő. A Szent Anna Kápolnához megyek , ahol a kukorica őrzi a teret, madarak csiripelnek hangosan , a kút őrzi a legenda fényeit. Megpillantok egy őzet, amely átszalad a vasúton , nem roboga piros mozdony , várat magára a görbe vasúton. A Móric – erdő olyan sivár , erdeiben kevés a fa már, öregedik ő is az élettel együtt , néhány állat hűséges még hozzá. Alacsony házak az utak mentén , a Dózsa utcai temetőben rend és csend honol, A Rákóczi utca útvonalán , emlékeimmel együtt vonulok . Kihalt az élet a Rába – Folyó partján , nincs fiatalság , sem öregfiúk labdarúgó csapat, üres a tér , csak a víz csobog szelíden , mosdatja a híd betonfalat. 2010.júius 13. Szany
Nem vagy itt velem ,hiányod szívem tépi szétt,bennem rejlik megannyi emlék még,s feltörnek vágyaim.
Szerettél szívedből,szerettél lelkedből,tested minden porcikája sietve érintett meg,feledni nem lehet a sok boldog pillanatot,szívemben ezen emlékek törnek fel nagyon.
Fáj, hogy már nem lehetsz velem ,fáj, hogy kihült az irántam érzett szerelem,megszokottság, begubózott hétköznapok,sajnos elmúltak a szerelmes pillanatok.
Ha ismét felgyúlnak a fények ,majd sietek hozzád,s elkísérlek a fények útjain , hogy ne tévedj el,szeressed testemet, lelkemet, arcodon legyen csupa mosoly,boldog legyen újra minden pillanatunk.
/Győr, 2010.08.08/
A hívás hangja már régóta nem tölti be a teret,várom , hogy hallhassam kedvességedet,de a várakozás továbbra is a néma csend,hangod nem kíséri hétköznapjaimat.
/2010.07.23.Szany/
melyet édesanyám adott meleg reggelen,
a forróságot elűzte a finom tej számból,
kortyolgatva hűsítem magam.
2010.07.14.Szany
Szörnyű látni a szenvedést, ahogy a test egyre sorvad el ,miként a kihúzott virág gyökerével együtt , az élet porhad el.Ne vesd magad a mélybe , taszítsad inkább felfelé sorsodat,ereidben lassul a véráram, hergeld fel hát magad!
2010.Július 13. Szany
olyanmessze- messze már,
felvidítod lelkemet,
ami újra vár.
Várja az érzést,
várja a szót,
hívja az élet,
súgja a jót.
A régi sajgó fájdalom,
már messze - messze jár,
boldog élet, boldog nyár,
újra rám talált.
/2010.06.01.Kecskemét/
senki nem vár, csak én,
feledem a hidegséget,
pedig arcomba fúj a szél.
Várom azt , hogy te itt légy,
szívem a vágyam tépi szétt,
milyen nehéz elviselni, hogy
nem jössz te még.
Olyan komor hideg szél fúj,
a téli éjszaka körbe vesz,
én csak várok kedves,
várom azt, hogy érkezel.
/2010.06.01.Kecskemét/
nyugodt a természet,
gondolatok kavarognak,
különféle érzések.
Imádja a fű a Napot?
Simogatva udvarol a szél?
Tücsök koma egy téren,
lábaival zenél.
Rohan a felhő az égen,
sietve szedi lábait,
a Nap kísérő tekintetével együtt,
fújja tova őt a szél.
/2010.06.01.Kecskemét/
hogy az élet nagyon szép, ha te itt vagy velem.
Csodálatos,minden más így,
csökken minden gyötrelem,
boldog vagyok , s neved súgom
hozzád kedvesem.
Milyen szép a világ,
veled együtt nekem,
sikerekben gazdag napok,
mert velem vagy te életem.
Hűen őrzöm álmaimban
mosolyodat szűntelen,
felébredve eltűnődőm,
igen, ez a szerelem.
/2010.06.01.Kecskemét/
a művészt nem látom, csak itt a képen.
Fotó őrzi a pillanatot,
melyet a fotós hátra hagyott.
Éles pillantás, kattan a zár, a fotó kész,
a munka elkészült, ismét egy alkotás.
A művészi képet bámulom, s töprengek én,
csodát művelt velünk a fejlődés.
Csupán egy kattintás , és büszkén örződnek
pillanatok, a kamera végén a művész,
előtte a pillanat, melyen egy életkép
örökké ott marad.
/2010.06.01.Kecskemét/
sajgó szívemnek a hosszú várakozást.
Hiányzol, s hiányod több mint anyának a gyermek,
éhezőnek egy falat kenyér,
hiányzol kedvesem , többet érsz mindennél.
Ismét az órát bámulom, csupán egy perc telt el,
szavaid idéződnek emlékeimben,
de várom a percet, a pillanatot,
amikor újra itt leszel velem,
eldobom az órát kedves,
és örökké itt maradsz velem.
/2010.06.01.Kecskemét/
csak húsz perc amíg távol
leszek tőled , majd őjra cseng
a telefon, és szavad újraéled.
Boldogságtól fűtve dobban szíved,
lelkem tükrében elképzellek téged,
ahogy tárcsázol , hvsz, és újra
szól a hangod hozzám kedvesem.
/2010.06.01.Kecskemét/
a napsugarakat,
a boldogság sietett feléd.
A szél lágyan simogatta hajad,
szíved tűze lobbanni készült,
a lét lüktetett, a szív szeretni akart.
Álmaid a megvalósulás
útját járta,
a lélek hallgatagon intett feléd.
Ősszel, amikor a levelek lehullanak,
szívedbe szomorúság helyett,
beköltözött a boldog pillanat,
mely feledni nem tudja gyötrelmeidet.
Az őszi szél mégis karjában ringat,
bölcsen rázza a fákon a leveleket,
szeretni készülő szíveddel,
az őszi bút lakat alá teszed.
/2010.06.01.Kecskemét/
sorsod titkait,
bölcsőbe zárom gyermeki
mosolyod, kedvesem.
Lágyan alkotom szavaim
hozzád, méltó értéket
képvisel az érzelem.
Együtt érzem a fáradtságát
szívednek én is kedvesem,
gyötrődö pillanatok nélkül,
üresnek tűnne az életem.
Sorsod a sorsom, és kicsi világ,
aprónyi könnyűség a jelen,
mi benne vagyunk - e világban,
pecsételt boldogság, szerelem.
/2010.06.01.Kecskemét/
hangos zörej jelzi érkezésedet,
eljöttél hozzám kedvesem,
így boldogság veszi körül lelkemet.
Mosoly ül arcodon, melyet
tükrözve másolsz arcomra csillagom,
föléd hajolok, s lágyan érinti
forró csókom ajkadat.
Az éj cinkosan köszönt tégedet,
lágyan simogat, s felpezsdíti véredet.
A szeretet húrja pattanni látszik,
a vágy tombol, s felkavar.
A szobában a lámpa fénye elalszik,
tested ölelését érzi fáradt karom,
bölcsőként ringat a szerelem minket,
s feljajdul a feltörő vágyakon.
/2010.06.01.Kecskemét./
a magyar nemzet népét,
adj erőt - e pusztítás végéhez
Mezőörs és Bőny lakóinak!
Erőd a bosszúban rejlik, de
ne büntesd - e népet,
házukat védik ők,
a saját büszkeséget.
Küzdve bíz a magyar,
szenvedve építette fel otthonait,
ne vedd el a néptől az otthont,
nagy szél szárítsd fel a sodródó vízözönt.
/210.05.31.Kecskemét/
szemek néznek, a film forog már.
Életképet rögzít, a fotó is készül,
szívemben a tenniakarás épül.
Rögzül a pillanat, sors keze mered,
elkészülnek a fényképek.
A munka kész, a kéz nyugodni tér,
a felvétel csupán közlésre vár.
/2010.05.07.Kecskemét/
tollat ragadnak karjaim,
papírra vetem bánatomat,
leírom, hogy nem jó ez a nap.
Ha vidám vagyok,
mosolygó arccal tekintek feléd,
írom az élet dolgairól,
hogy szép.
Ha egyedül vagyok,
kérdőn nézek az égre fel,
hol vagy, mit teszel,
kérdem magamtól mit csinálhatsz?
S a kérdésre nem jön válasz.
Ha veled vagyok kedvesem,
szivárvány színt ragyog a napsugár,
az élet szép, nem sivár,
érted élek, s ragyog szerelmi csillagom.
/2010.05.07.Kecskemét/
boldog így az élet, tiszta a lét elem.
Felhőbárány legel a kéklő égbolton,
a lélegző fákat szellő lengeti,
a fű a réten gyarapodik,
az élet fut, s minden megy tovább!
/2010.05.07.Kecskemét/
hogy szíved már nem szeret engemet,
akkor se hazudj nekem,
mond el bátran: véget ért a szerelem.
A mi sorsunk összefort mint vér és test,
szívemben hordozom szerelmedet.
Ha elkéred átadom, újra vissza neked,
fájni fog azonban , hogy visszakéred ezt.
/2010.05.07.Kecskemét/
kint a temetőben,
öreg Pista bácsit
kísérik serényen.
Ő volt a falu
legjobb orgonása,
templomcsend ül
az orgona felett.
Nem játsza Pista bácsi,
a szent éneket,
a mennyei templomban
éli az életet.
/2010.05.07.Kecskemét/
sok szép virág,
ápolgasd öntözzed,
vigyázz rájuk nagyon.
Halványkék ibolyák nyílnak
szerte - széjjel,
boldogok ők minden
reggelen.
Életünk folyamán érnek
sok szép vágyak,
sonsunkrtól függ, hogy
lesz - e benne csodálat.
Pillanat műve csak,
s véget érnek álmaink,
szívünkre rátalál a
boldog pillanat.
/2010.05.07.Kecskemét/
itt vagyok melletted, védelek tégedet,
s ha szomorú vagy,
felvidítom az életed.
Ha csend honol otthonodban,
az éles hangod én leszek,
ha zajjal párosul hétköznapod,
én hangszigetelőd leszek.
/2010.05.05.Kecskemét/
de szívemben világos az élet,
nem vagy velem, de el nem engedlek
kedves én téged.
Villámlik és haragos az égbolt,
te kedves vagy és mosolygóarcú lány,
az élet virágos kertjében,
sietve futsz hozzám.
Komor felhők repülnek el felettem,
emlékeimben kedvességen libben,
száll, hatalmas felhők viszik messze tova,
szépségedről zeng az ima.
Hosszú az út ami hozzád elvezet,
amit majd én gyalog is meg teszek,
mert sietnék hozzád édes csillagom,
forró ajkad én majd megcsókolgatom.
Gyötrelmes nélküled az életem,
olyan sivár , mint az alföldi sík végtelen,
melyben nincs zöldellő nyárfa, vagy virág,
életem tégedet mindennél jobban imád.
a víz tükrében úszik a napsugár,
a madarak vidám hangjait hallgatva,
szívom testembe a tavasz illatát.
Gondolatok szállnak fel a messzeségbe,
rohanó szerelem
libben lelkem
szobájának ablakán.
Hiányzol , s ahogy szívem dobbanásán érzem,
vele együtt szíved is dobog,
amely együvé teszi
az összetartozást.
Elképzelt gyötrelem nélküli sorsom,
csodaszép világ, gyönyörű a kikelet,
ölelj magadhoz kedvesem ha velem vagy,
a boldogság ilyenkor minden pillanatom.
szeretted és szeretem az életem.
Boldog nappalok és heves éjszakák,
csökkentik egészen a világ zaját.
Harmatfriss még a reggel,
kezemben telefonom,
szólok hozzád én,
álmos hangon.
Felkeltesz álmaimból,
érzéki pillanatok vesznek el,
az agy még gondolkodni készül,
de kering részegen.
A forró kávé ital készen,
a test befogadni készül,
a kávé illatára felfrissül a lélek,
a kávé után reggelizni térek.
amikor újra láthatom arcodat.
Amikor szépséged az én szememben szépül,
az én szívem dobbanása veled együtt készül.
Elmondja felém a te drága szíved, hogy
örülsz ha itt vagyok, örülsz nekem kedves.
Édesanyám! Igen eljött anyáknapja,
ki a csokrot, és a desszertet kapja.
Én nem hoztam neked sem csokit, sem virágot,
csak saját magamat, és a boldogságot.
Boldog vagyok, hogy láthatlak téged,
most összeszorul,mert most mondom
el neked, hogy nem csupán anyáknapján létezik - e szeretet.
Lelkemben felgyúlik a bánat, ha
szomorúnak látom édesanyámat.
Boldsogság virít kicsiny kis arcodon,
fiad ilyenkor boldog nagyon.
Anyáknapján virág helyett fogadd
el ezt a rímsorom, s ezután én
szeretetemtől áradva, arcodat csókolom.
hogy csakis neked köszönhetem
az életem!
Amikor felkel az égen a napsugár,
gondolatomban ott vagy mindig
édesanyám!
A napfényben ragyog a te mosolyod,
az égbolt kék színében szellő
viszi a gondolatot.
Repíti a szót:szeretlek édesanyám!
A természet érti mit jelent nekem,
hozzád intézett bölcs szavam.
Ha majd az élet elragad a földről,
a menyország kapuja nyitva áll,
mert te mindig jó asszony voltál,
drága édesanyám!
Sírodon sok virág fog nyílni,
könnyes szemeimmel fogom
öntözni!
Amíg viszont itt élsz a földön,
szeretetem öntözze életed kertjét,
drága édesanyám!
a kapcsolat még nem kész,
reménytváró pillanatok, a fülkagylóban
szóló impulzushangra figyelnek.
Létrejött a kapcsolat, a vidámság
két ember között mély nyomokat hagy,
mert ó beszélni , nevetgélni, ez
egy telefonos kapcsolat.
aki fázós reggelen rója az útat,
őrzi lelke szobáját, s közben hazáját védi.
Nem rest az érzés mély nyomokat hagyni,
a baka lelkében kavarogni,
a lét a szív és hazája között kering.
Mélytorkú szél az útak mentén,
lelket tisztogat a fejekben,
a katona dolgozik, s töpreng sorsa felett.
az ajkad megérinti szám,
érzéseim nem csitulnak,
újra sietnék hozzád.
Sajnos messze már a múlt is,
érzem az idő meg nem áll,
a régi csókod már nem érzem,
szívem csak érted fáj.
Tudom a múltban élni nem kell,
a sorsunk pereg csak tovább,
élni kell újra életünket,
érzelmünk keresgél tovább.
Egyszer megtalál az érzés,
Tudom,hogy eljön majd hozzám,
Színes tarka álomképek nélkül,
a szív szerelmet talál.
lágy mihaszna érzelem,
tódul felém a tisztaság, szerelem.
Üzenet érkezik telefonon, s a hang
éppen startra kész, szerelmes üzenet
a kvarckristályok útján célba ér.
Olvasva szinte megszólalnak a mélyből
feltörő érzelmes mondatok, az élet
már csak ilyen, szerelmes üzenetet kapok.
de szívem színes forgatag,
zendül az élet a tavassz közel,
mosolyog a határ, az élet ébred.
Március közelít, keze lágyan érint,
a madarak helyett,
a szíves tűze
érint.
Költözik a kismadár,
ahogy te kedves az én szívembe,
tavasz tűze gyúlik,
messze a végtelenbe.
Felszáll a köd,
s remény csillan fel mindenütt,
ahogy szívem dobog, s
a te szíved az én szívembe üt.
Amikor a reggel rám köszönt,fényes napsugár ragyog át testemen,a hiányod felfedése után,az élet egy kicsit gyötrelem.
Amikor a reggel rám köszönt, s te nem ébredsz már velem,a gyötrelmes reggelt feledtetia hozzád fűződő érzelem.
Amikor a reggel rám köszönt,és tündöklő égboltot látnak szemeim,elképzelem, hogy ott figyelsz rám,s csillapodnak vágyaim.
nekem nem kell a csillogás,
csupán a szeretet, s a törődés
legyen otthonom.
Nekem nem kell a sok pénz,
nekem nem kell a sok villogás,
te legyél mindig velem kedves,
te légy nyugalmam, s vigaszom.
Nekem nem kell az úrizás,
nekem csak hétköznap legyen,
a sok - sok csillogás között,
te vagy egy drágakő nekem.
a szívedbe zárjad gondolatom.
Szabad madár repül,
szerte - szét a tájon,
szeretetem repíti,
az egész világon.
Lelkemnek súlyát,
egy galamb viszi feléd,
így telik el majd,
az egyedüli lét.
a bűn sírni készen áll,
mert szemedben a hófehér
tisztaság kapott helyet.
Elérkezik a fény a csendben,
a szívem szűzien tiszta még,
lelkem szobájának ajtaja nyílik,
s befogad téged a szerelem.
Ahogy a nap tüze égetni kész,
miként az élet gyötörni tud,
úgy fáj, ha nem mosolyogsz rám,
ha szomorú vagy, szinte ölni tudsz.
Szemedben rejlik a tisztaság fénye,
csodállak, mert te vagy a fény őrzője,
álmok lapulnak szemhéjad mögött,
s felgyúl ismét a vérem...
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!