Elfogadták dr. Gaudi-Nagy Tamás jelentését
2010. november 26-án az országgyűlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 őszén történteket. Így a jelentés az Országgyűlés elé kerülhet.A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkőnek tekinthető. A nemzeti jogvédők áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van.
Az elfogadott - több, mint húsz oldalas - részjelentés dr.Gaudi-Nagy Tamás munkája. A bizottság képviselői a javaslatot összességében alaposnak értékelték. Az összegző részjelentés tételesen, közel 40 esetet felsorolva ad áttekintést a 2002 májusa és 2010 áprilisa közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő jogsértésekről.
Gulyás Gergely, a bizottság fideszes elnöke szerint az albizottság munkája dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentésével vált teljessé, mivel a 2006-os őszi állami jogsértések egy hosszú folyamat részei, következményei voltak.
A bizottsági ülést követően dr. Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatót tartott.
Ez a jelentés lényegében azt üzeni meg, hogy ilyen úton, nem lehet járni - mondta. Azt a szemléletet és utat, mely a hatalom eszközévé silányította nemcsak a rendvédelmi szerveket, de esetenként a bíróságok, ügyészségek tagjait is néha, nem szabad járni, mert az elnyomás eszközévé válik a jog. A jelentés elfogadásának legnagyobb eredménye, hogy a társadalom végre szembesülhet az elmúlt 8 év jogtiprásaival, közel 40 esetben.
A jelentésnek az értékei lényegükben megmaradtak, még ha nem is értettek mindenben egyet.
Rögzítésre került többek között, hogy az elmúlt 8 év alatt, (MSZP-SZDSZ; MSZP kormányok) a hatalom képviselői az alapvető politikai szabadságjogokat korlátozták. Az utcai tüntetések alkalmából az egyesülési és gyülekezési jog gyakorta sérült, és a vélemény-nyilvánítási szabadság, sajtószabadság, gyakorlását is saját hatalmuk fenntartása érdekekében korlátozták, miközben durva állami jogsértéseket követtek el. A jogállami alapelvet figyelmen kívül hagyva és felül írva, a hatalom minden áron való megőrzése volt a cél. A jogalkotást és a jogalkalmazást is ennek rendelték alá. 
A vizsgált időszakban bíróságok és ügyészségek részéről is megállapítást nyert, hogy tüntetéseket jogellenes oszlattak fel, illetve jogellenesen tiltottak be, tüntetők vagy csak arra járókelők személyes szabadságát önkényesen és jogellenesen korlátozták. A fogva-tartottakkal, embertelen, megalázó bánásmódot alkalmaztak. Valamint szabálysértési és büntetőeljárásokra is alaptalanul került sor.
Pártpolitikának nincs helye ezeknek az ügyeknek az elfogulatlan tárgyalásakor mondta Gaudi-Nagy Tamás, mert egyértelműen bizonyított, hogy tüntetőktől, gárdistáktól, nemzeti radikálisokig, újságírók, turisták Fidesz-szimpatizánsok, képviselők is érintettek a szocialista-liberális kormány folyamatos, diktatórikus megtorlásaiban.A hatalom célja: hogy elrettentsék az ellenállástól azokat, akik kritizálták, és meg akarták változtatni az elmúlt 8 év rendszerét. 
A legfőbb üzenet az, hogy a jóvátétel, ami megtörtént 2006 őszének esetében, ki kell, hogy egészüljön azoknak a személyeknek a közkegyelmi mentesítésével, akik az elmúlt 8 év szenvedő politikai alanyai voltak.
A jelentést, miután elfogadták, az országgyűlés megtárgyalja. Bár voltak olyan elemek, amelyek kimaradtak a jelentéséből, de a lényege és a többsége megmaradt.
A folyamatban lévő, bírósági eljárás alatt lévő ügyek kimaradtak. Például a gárdával és a Hunnia csoporttal kapcsolatos ügyek is, melyek annak ellenére folytatódnak, hogy a bukott kormányzat ellen emelték fel szavukat, és lényegében azért küzdöttek, mint a Fidesz is. Ugyanakkor Vona Gáborral és Kiss Róberttel szemben megszüntetett eljárások és a Bajtársiasság napi tüntetés jogellenes feloszlatása benne maradtak a jelentésben.
Jövőre szóló tanulságként kijelentette, hogy - a jelentésnek remélhetőleg az is következménye lesz, hogy az ilyen és hasonló gyakorlat nem folytatódik. - Hatályon kívül kell helyezni azokat a jogszabályokat, melyek ebben az időszakban jogkorlátozási célból születtek. Ezért törvényjavaslatot nyújtott be ebben a témában, még nem került a T.Ház elé, de tárgysorozatba vették.- A jóvátétel ki kell, hogy egészüljön, a politikai foglyok rehabilitálásával.- A felelősségre vonással kapcsolatban követelmény, hogy az elszámoltatásnak mindenképpen ki kell terjednie azoknak a személyeknek a felelősségre vonására is, akik nevéhez, szerepéhez köthetőek ezek a megtorló eljárások. 
Dr. Morvai Krisztina EP-képviselő, aki részt vett az albizottság ülésén, elmondta, hogy Európának fogalma sincs arról, hogy Magyarországon az elmúlt években mi történt a hatalmon lévők részéről. A magyar EU elnökség idején arra is lehetőség nyílik, hogy minél szélesebb körben tudomást szerezzenek az elmúlt 8 év jogsértéseiről. 
Megdöbbentő, de még ma is sokan kétségbe vonják ezeknek, az eseményeknek a megtörténtét, és azt, hogy 2002 -2010 között szisztematikusan, súlyosan és rendszeresen taposta sárba az emberi jogokat a hatalom. Ez a kiváló anyag tényszerű, szakszerű, és azokat az eseteket foglalja össze, ahol nem csupán jogvédőként győződtek meg arról, hogy jogsértések történtek. Jogerős bírói végzések állapítják meg a jogsértések tényét a hatalom részéről, valamint az ombudsman vizsgálata vagy a Független Rendészeti Panasztestület állásfoglalásai is. Reméli, hogy végre nagy nyilvánosság előtt egyértelművé válik, csúsztatások, félre értelmezések, hazugságok helyett, hogy ez diktatórikus időszak volt. Fontosnak tartja, hogy ezekről az EU is tudomást szerezzen, és a soros elnökség küszöbén emelkedjen Magyarország presztízse az által, hogy komolyan veszik az emberi jogokat, és pártállástól függetlenül, más államoknak is példát mutatva állnak ki az emberi jogokért. A megtörténtek a harmadik világbeli állapotokra emlékeztetnek, melyek ellen az EU mindenkor tiltakozott. A magyar esetek elkövetését illetően ez a tiltakozás nem történt meg. "Bízom benne, hogy ez a jelentés rádöbbenti az Európai Parlamentet erre az abszurd helyzetre is" - mondta.
Felháborítónak tartja, hogy Göncz Kinga lehet a szabadságjogokkal foglalkozó EU szakbizottság alelnöke, mikor a magyar kormány tagja volt, és asszisztált ezeknek a gyalázatos jogsértéseknek az idején. 
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, kérdésre válaszolva még kifejtette, hogy annak a heroikus munkának a tapasztalatai testesültek meg a részjelentésben, amit jogvédőként társaival végeztek. Az üzenet lényege és értéke, hogy az esetek legtöbbje aggály nélkül átment. A kimaradtak politikai kényességük vagy még nem született jogerős végzés miatt maradtak ki. De ami késik, nem múlik. Magyar Gárda ügyben Strasburgban már benyújtották a jogsértések megállapítására irányuló kérelmet. A Hunnia elleni vádemelésnél pedig már most látható jogsértésekre került sor. 
A jelentés pontosan regisztrálja a példátlan jogsértéseket, melyek jól mutatják a rendszer alapvető lényegét, ahol akár nemzetbiztonsági, akár rendőrségi eszközökkel, de arra törekedtek, hogy azokat, akik változást szeretnének, kivonják a forgalomból. Azok ellen, akik támogatták ezeket a törekvéseket, a leszámolás eszközét vetették be. Sok olyan jogszabály és törvénysértő elítélés hatályban van még, ebből a kritikus időből, amit ki kell iktatni a rendszerből. De a bíróság, ügyészség igazságszolgáltatása körül is voltak gondok. 
Történtek olyan justismordok, amelyeket a hatályos akkori kötelező jogszabályok ellenére, jogkorlátozás végett hoztak meg. Ezekben az ügyekben a közkegyelem lenne a megoldás. 
Közkegyelem vagy semmiségi törvény?
Közeljövőben kidolgozásra kerül egy olyan törvényjavaslat, mely mindazokra kiterjed, akiket politikai okból ítéltek el alapvető szabadságjogokkal kapcsolatban, vagy ezen eseményekhez kapcsoltak. A nemzeti jogvédő megítélése szerint közkegyelemre van szükség, mert a semmisség szűkebb körű lenne. Utóbbi egyedi elbírálást igényel, amitől sokan tartózkodnának, hiszen azok a bírók a helyükön vannak, akik ezeket a törvénysértő ítéletek meghozták. A taxisblokád résztvevőit közkegyelemben részesítette az akkori Országgyűlés. Most is így kell eljárni az elmúlt 8 évvel kapcsolatban.A vonatkozó helyekhez, időpontokhoz kapcsolódó elítéléseket törvénysértőnek kell nyilvánítani, és közkegyelemben kell részesíteni azokat, akiket elítéltek, mert nem lehet eltekinteni attól, hogy a hatalom, a rendszer minden elemére hatott. Voltak ítéletek, melyek nem feleltek meg a demokratikus követelményeknek.Volt, ítélet, ami ellen jogorvoslatért az Európai Emberjogi Bizottságához fordultak.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését a december 6-ával kezdődő héten tárgyalja meg az Országgyűlés.

Orbán Éva
/Forrás: Nemzeti Hírháló 2010.11.28./

Közreadó: