Vajon mit esznek a japán nők, ami miatt lényegesen kevesebb náluk az ún. súlyos csonttörés, mint a hasonló korú európai nőknél a csontritkulás időszakában? Mi a különbség a nyugati és a keleti étrend között, amely ezt a lényegi változást okozhatja, hiszen a japán nők nemcsak tovább élnek, mint európai nőtársaik, de úgy tűnik, bizonyos területeken a csontritkulás is jelentősen kisebb mértékű, mint hazánkban. Ezt a kérdést tette fel számos kutató, akik az elmúlt 5-10 évben vizsgálták a csontritkulás és a táplálkozás összefüggéseit Japán több pontján összehasonlítva a női populációt. Kaneki 2001-ben, majd egy évvel később Yaegashi is arra a következtetésre jutottak, hogy Japán keleti részén, több tartományban is jelentősen eltérőek a táplálkozási szokások a szigetek többi részéhez képest. Itt a lakosság jelentősen több zöldséget és fermentált szóját fogyaszt, majdnem 2,3-szor többet, mint egyéb területeken. Ugyanakkor éppen ezen tartományok azok, ahol a legkisebb a súlyos csonttörések előfordulása, mely a csontritkulás egy szomorú statisztikai terméke. Megvizsgálva részletesen az egyes tartományok étrendjében lévő kalcium, magnézium, D-vitamin és K-vitamin mennyiségét, valamint a csonttörések előfordulási gyakoriságát, arra a következtetésre jutottak, hogy a legjelentősebb tényező, ami az egyes tartományok törési adataiban az eltérést okozhatja, az a K-vitaminnal áll fenn. Igen, de ez a K-vitamin kissé eltérő volt a már régóta ismert K1-vitamintól szerkezetében és funkciójában. Azóta már ismertté vált, hogy a K2-vitamin családba többféle molekula is tartozik, de a csontépítésre a legjelentősebb hatással a Menaquinon7-féle van. A legtöbb K2-vitamint viszont az erjesztett szójában (natto) lehetett kimutatni. Ez a K2-vitamin-féle egy fehérjét aktivál, mely a vérben kering, a csontépítő sejtek, az oszteoblasztok termelik, ez az oszteokalcin. Ez a fehérje köti meg és szállítja a bélből a felszívódott kalciumot a csontépítés helyére. Paradox módon azonban egy másik fehérjét is aktivál, mely a felesleges kalciumot viszont az erek falából eltávolítja. Ez a tulajdonképpeni Kalcium Paradoxon, mivel a K2-vitamin e két fehérjén keresztül eltávolítja a felesleges kalciumot az erekből és azt a csontokba építi be. Az erek kalciummentesítésével is jót tesz, hiszen csökken a meszes lerakódások, érszűkületek kialakulásának lehetősége. A nyugati típusú étrendben sok leveles zöldség fogyasztása előfordul (melyek K1-vitaminban gazdagok), de kevés erjesztett szóját fogyasztunk, így a K2-vitamin fokozott bevitele dúsított élelmiszerrel, vagy kapszulával oldható meg. Hazánkban évente kb. 14000 súlyos csonttörés fordul elő, amely jelentős anyagi és szociális terhet ró mind az egészségügyi ellátó rendszerre, mind a lakosságra.

Kiadó: Az innovatív egészségügyért Alapítvány