Falutörténet

Terra Rum - ez áll abban az okiratban, amelyben először említik a község nevét. A terra szó földet jelent, ami arra utal, hogy ezen időpontban nagy valószínűséggel lakatlan volt a község mai területe. (Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a terra szónak több jelentése van. pl. égitest, szárazföld, a föld felszíne, talaj, ország, tartomány, világ. A régi térképeken a szárazföldet pl. terraként írták. Jelenlegi ismeretek szerint 1246-ban említi meg először okirat Rumot, mint Rum földjét, néhány évvel a tatárjárás után, IV. Béla király idejéből. Oka lehet ezen tragédia közelsége is annak, hogy az okirat csak földről beszél és nem lakott településről.

A község neve a történelem során nagyon sok formában szerepelt, úgyszintén a szerepére utaló megfogalmazások is változtak. IV. Béla király idején Rum földjeként szerepel az 1246-ban keletkezett okiratban, 1260-ban már terra castri RWM, 1560-ban RWM fortalicium (erődítmény, vár ), majd 1619-ben először Rum oppidum ( mezőváros ). 

Rum község Vas megye Rába-parti települései közé tartozik, sík területen fekszik, soros beépítésű, utcás, döntően szalagtelkes falu. A tengerszint feletti magassága mintegy 160 méter, a 87-es főközlekedési út és a Sárvár-Rábahídvég közti összekötő út kereszteződése körül, a Rába folyó bal partján terül el. Földje barna erdei talaj, a Rába folyó közelében hordalékos. Mezőgazdasági terület. A Rába árterein nagyobb erdőségek húzódnak, főleg a folyó jobb partján. Az erdők faállománya vegyes. A tölgy, juhar, éger, akác, fűz, nyár mellett más fafajták is megtalálhatók. Az ártéri erdőkben elsősorban őz, szarvas és vaddisznó található. A Rába folyóban a halállomány összetett, vegyes képet mutat: ponty, márna, keszegfélék, harcsa, süllő, stb. Az erdőségben, a kaszálókon és réteken többfajta gomba található. Jellemző gombafajták: őzláb gomba, szegfű gomba, csiperke, lila pereszke, stb. Nagyon sokféle mezei és erdei virág is megtalálható a környéken. Csodálatossá teszi az őszi réteket a nagy mennyiségben nyíló őszi kikerics. Tavasszal a hóvirág, tőzike, gólyahír virít az erdőkben, réteken. A környéken látható vadvirágok felsorolása szinte lehetetlen. Az erdőkben a mohák, zuzmók sokféle fajtájára lelhetünk. A település a valamikori Ős-Rába kavicságyán épült fel. A Rába mostani medre az idők folyamán alakult ki, ezért nagy valószínűséggel több száz méterrel nyugatabbra folyhatott az ősidőkben. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy lakóházak, épületek alapozása során nem sokkal a földfelszín alatt kavicsréteg húzódik. A kavicságyban elszenesedett famaradványok is ezt igazolják. A kavicsréteg az öklömnyi méretet is meghaladó kövek mellett máshol nagyon finom homokszemcséjű rétegeket tartalmaz. Egyes dokumentumok a falu határában későbronzkori temetőt említenek. A Rába rumi szakaszából egy bronz tőr került elő. 

A Római Birodalom korából már pontos adataink vannak. Tárgyi emlékek, épületalapok maradványai, illetőleg a Borostyánkő út Rábán átvezető hídjának helye nagy pontossággal meghatározható. E korból ismert egy üvegedény, a hídőrségi őrház alapjainak helyét is ismerjük, és az 1994. évi ásatás római kori sírok feltárását is lehetővé tette. Feltételezhető, hogy ez a hídőrség temetkezési helyét is szolgálta. A feltárás során az egyik sírból egy mécses maradványait találták meg a régészek. Az őrház feltehetően 167-ben semmisült meg, mikor Pannóniát északról támadások érték. A Rábán átvezető római fahíd cölöpei alacsony vízállásnál a gertháti részen ma is láthatók a folyó medrében. A Pannóniát behálózó római utak egyik ágának vonala (Sabaria felé) ismert a község határában. Az azonban még nem tisztázódott egészen, hogy ez az út hol csatlakozott a Borostyánkő úthoz, azzal hol csatlakozott. Bár ma már nem nagyon látszik az út nyomvonala, de helye a régészek szerint pontosan meghatározható. Annak nyomai évekkel ezelőtt jól láthatók voltak a Rába jobb partján fekvő szántókon.