IKERVÁR

Ikervár a Rába völgyében fekvő, 1790 lakosú település, a "Batthyány család ősi fészke" Vas Megye egyik legrégibb települése. Szombathelytől 24, Sárvártól 8 km-re található.

Községünk büszke gazdag történelmi múltjára, amelyre utalnak azok a római időkből származó cseréptöredékek, melyeket az 1988-ban, a falu utcájában feltárt 160 sírból álló honfoglalás kori temetőben találtak.
A községet a honfoglalás előtt szlávok lakták, a honfoglalás után pedig magyar településsé vált. 
István király halála után a Rába folyó mindkét partján, a Fazék és a Póka dombon épült kettős vár, melyet ikernek hívtak. Az iker-várak adták a község nevét. A várak képe a község régi pecsétnyomóin is rajta voltak. 
Első írásos említése 1073-ból való. Ekkor töltötte Ikerváron a karácsonyt Salamon Király. István király idejében már templomos település volt. A mai templom a középkorból maradt ránk, melyet a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A települést 1532-ben törökök, 1705-ben a császáriak szállták meg. Földesurai a Kanizsaiak, Nádasdyak, Draskovichok, majd 1789-től a Batthyányak voltak.

1831-től Ikerváron élt gróf Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnök. 
1839-ben Ikerváron, Péterfán cukorgyárat alapított, amely 1848-ig működött és évente 15-25000 mázsa répát dolgozott fel. A selyemhernyó tenyésztés előmozdítására ezer és ezer szederfát ültettetett, de gondja volt a népnevelésre is. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége Zichy Antónia grófnő. 
1848. június 23-án Ikervár lakossága Sárvár mezővárossal karöltve Gróf Batthyány Lajost országgyűlési képviselővé választotta.

Batthyány Lajos halálát követően az ikervári birtokát elkobozták, amelyet a család 1860-ban kapott vissza. A Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei alapján - késő klasszicista stílusban - épített Batthyány Kastélyt és parkot a család 1916-ban eladta a Magyar Államnak. Az épületben először hadigondozottak otthonát, majd 1919-től hadiárva nevelőintézetet létesítettek. Az elmúlt évtizedekben gyermekotthonként működött. (Jelenleg magántulajdonban van.)

Ikervár, az egykori mezőváros akár a legek települése is lehetne: 1896-ban Ikerváron kezdték építeni az ország első vízerőművét. Ikervár volt az első villamosított falu Magyarországon, mintegy 50 évvel megelőzve korát.

Ikervár ékessége gróf Batthyány Lajos szobra - Bory Jenő alkotása -, amelyet közadakozásból állíttatott Ikervár lakossága. Az emlékművet 1913-ban leplezték le.