A község lakóinak száma jelenleg 1800 fő, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van. A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni. A munkanélküliségi ráta az országos átlag körüli. A községben közel száz vállalkozás, és cég tevékenykedik a lakosság és az ide látogatók szolgálatára. Csákánydoroszló község Nagycsákány mezőváros és Rábadoroszló Árpád-kori falu egyesüléséből jött létre 1939-ben. A községről szóló első feljegyzések a vasvári káptalan 1248. évi oklevelében található, terra Chakan "Csákány földje" néven. Csákány földjéből számos utódfalu keletkezett, mint például Magyar, - és Németbüks, Taródfa, Bésfa, Kemesmál, és Doroszló. Csákánynak egy részét a Rumy család birtokolta már a 13. században. Csákány mint a Németújvár várának tartozéka 1525-ben a Batthyany családé lett. 1582-ben Csákány volt a törökök egyik célpontja. Itt érdemes megemlíteni, hogy Kölcsey Ferenc Vérmenyekző c. verse is az itteni török portyáról szól. / ezt a versét Kölcsey röviddel a Himnusz után írta / A verset innen letöltheti Községünk múltja tömörítve itt olvasható. ( átmenetileg más tárhelyen) Községünk jelene itt olvasható Terveink a jövőben (2015-ig) itt olvasható Védőnői szolgálatunkról egy kis információ itt olvasható Itt látható Csákány mezőváros pecsétje a XIX. századból " Egy település története nem mindig azonos a település írásos említésének időpontjától számított és jegyzett történetével. Így van ez Csákánydoroszló esetében is. A mai falu helyén már az ősember is tanyát vert. Erről tanúskodnak azok a kőkori és bronzkori leletek, amiket Csaba József- Csákánydoroszló Európa hírű tudósa- gyűjtött. Írásos emlékek azonban csak 1248-tól maradtak ránk. Ettől kezdve lehetséges egyre pontosabb képet rajzolni az egykoron itt élő emberekről, azok sorsáról, tevékenységükről. Ez a rövid história - ami Benczik Gyula levéltáros tolla nyomán tárul elénk - Csákánydoroszló 750 éves történetének legfontosabb mozzanatait villantja fel a teljesség igénye nélkül. A szerző 1248-tól- az első ránk maradt írásos említés évétől - Nagycsákány és Rábadoroszló egyesítéséig - 1939-nagy szakértelemmel tömörítette "dióhéjba" falunk krónikáját, azt az anyagot, ami egyébként jó néhány vaskos kötetet is megtölthetne." Csákánydoroszló 750 éve ( 1248-1998 ) című kiadvány előszavából az idézet, melyet Benczik Gyula írt, kiadta Csákánydoroszló község Önkormányzata. A kiadásért felelős, a kötetet szerkesztette és a fotókat a kiadványhoz Bokor Rudolf polgármester készítette, aki 1998-ig volt a község polgármestere, két ciklusban. Bokor Rudolf előtt a falu élén Viserálek Sándor állt három hónapig, aki Szakasits László tanácselnököt követte. Bokor Rudolf nyugdíjasként a virágok fotózásának él. Izelítőt tekinthet meg munkáiból itt. Bokor Rudolf után 1998-tól a község polgármestere Horváth István. 1920 - ban készült felvétel a község Fő utcájának egy részéről látható a következő képen, majd mellette ugyanott 2000 - ben 1926-1940 közötti időszakban készült képek láthatók itt. Bal felső kép: Ez a fénykép egy falusi színdarab szereplőit ábrázolja Nagycsákányban 1926. Rendező Kolman László tanító. Fényképész Cser Józsefné Nagycsákány / Tüskeszer / Jobb felső kép: Ez a fénykép egy primitív munkafolyamatot, az úgynevezett kézi cséplést, zsuppkészítést ábrázolja. A fényképen látható jobbról ballra: a Lebits Ferenc , aki itt már 72 éves, Törő János: ( Zuni ) Ifjú Molnár János hat éves. Idős Molnár János, és Baungátner József. Fényképész Csaba József segédjegyző: 1939-40 Nagycsákány. Ez a fénykép ugyancsak látható a Savaria Múzeumban Szombathelyen. Bal alsó kép: Ez a fénykép egy vidám aratóbáli ünnepélyt örökített meg Nagycsákányban 1930. Augusztus. 10-én. Bizonyára még a mai napon is felismerhetők egyes személyek a leszármazottaknak Csákánydoroszlóban. Eredeti fényképfelvétel 1930. augusztus 10. Fényképész Cser Józsefné Nagycsákány / Tüskeszer / Jobb alsó kép: Egy hagyományos színdarab szereplői Nagycsákányban. Rendező: Kolman László tanító: A fényképfelvételi időszak: 1929. Fényképész:: Cser Józsefné Nagycsákány / Tüskeszer / A képeket restaurálta és másolta Mr John S. Molnár Anglia, 2001. augusztus........ _______________________________________________________________________ Községünk híres szülöttei: Csaba József 1903. június 1-én született Nagycsákányban /ma Csákánydoroszló/ Nyelvész, néprajzkutató, tudománytörténész, bibliográfus, és ornitológus. Anyja, háztartásbeli; apja, szakács volt. Iskoláit Nagycsákányban, Körmenden és Szombathelyen végezte. 1922-ben érettségizett. Ezután 2 évig szülőfalujában volt jegyzőgyakornok, majd elvégzett egy közigazazási tanfolyamot, amelyen 1939-ben szerzett oklevelet. A kőszegi Jurisich Múzeumban dolgozott, 1971-1975 között pedig a szombathelyi Savaria Múzeumban. Szorgalmas búvárkodásának, kutatásainak eredményét az Aquila című madártani szaklap 1923-24 évi száma adta első ízben közre, s 1926-tól már rendszeresen. A 20-as évek végén már nemcsak a madarak, hanem a halak és más emlősök megfigyelésével és gyűjtésével valamint a védett növények Vas megyei elterjedésével is foglalkozott. 1934-től munkatársa lett a Pável szerkesztette Vas szemlének , amelyben népnyelvi gyűjtéseit adta közre. Gyűjtőútjai során nem csak feljegyzéseket, hanem fényképfelvételeket is készített, amelyeket az 50/60-as években a Savaria Múzeumnak ajándékozott. A 70-es évek végén érdeklődése az őrségi temetkezési szokásokra és fejfákra is kiterjedt. Ezt a gyűjtőmunkát haláláig folytatta. Ezekben az években több cikkében foglakozott az Őrség és a Vendvidék népi méhészetével is. Gyűjtésének eredménye 150 rajz, ugyanennyi kép, mintegy 500 füzetoldalnyi adat és 4000 cédulaanyag, amelynek teljes feldolgozását megakadályozta 1983. Október 31-én bekövetkezett halála. Sok híres emberről írt cikket, olyanokról akik születésük vagy munkásságuk kapcsán kötődtek Vas megyéhez. Többek között Cchernel Kálmán, Chernel István, Hermann Ottó, Carolus Clusius, Molnár Lajos, Almásy György, Dabasy-Fromm Géza, Vönöczky Schenk Jakab, Ambrózy-Migazzi István természettudósokról, Németh Mária kamaraénekesnőről, Forrai Zoltán fotóművészről.Tudományos munkássága elismeréseként a Magyar Ornitológusok Szövetsége 1944 június 28-án Hermann Ottó Díszérmet adományozta neki. A Magyar Néprajzi Társaság 1967-ben Sebestyén Gyula Emlékéremmel tűntette ki, a Hazafias Népfront Országos Titkársága 1974-ben Széchenyi István Plakettel ismerte el természet- és a környezetvédelmi tevékenységét. A Művelődési Minisztérium a Szocialista kultúráért kitűntető jelvénnyel jutalmazta. Házának falán, melyben lakott, emléktábla őrzi munkásságát, melyet 2003.június 7-én több egyesület koszorúzott meg és Általános Művelődési Központunkat róla neveztük el ünnepélyes keretek között. Munkájának elismeréséül községünkben megalapították a Csaba József-kört és évente rendezvényeken elevenítik fel tevékenységét és kutatásait. Joe A. Eszterhas Joe A. Eszterhas azaz Eszterhas József Antal. Hollywoodi forgatókönyvíró, rendező többek között a híres Elemi ösztön, és az Evita című film rendezője. Csákányban született 1944. november 24.-én. Apja Dr. Eszterhás István miniszteri tanácsos, író, a Magyar Futár című lap főszerkesztője, nagyon gazdag családból származott. A ház, ahol a híres filmrendező született a Kis utcában volt, Kolman-háznak hívták, de sajnos ez a ház már nincsen meg. A háborúban a kis Józsika túlélte a támadást Szombathelyen mivel lent voltak a pincében és az védelmet adott a számukra. Azonban nem maradt semmijük sem. Ezt bizonyítja az a levél is, melyet Mária Németországból küldött: "Semmim sem maradt, csak a karomon ülő Józsika." Németországban éltek egy darabig, onnan kivándoroltak az Amerikai Egyesült Államokba, és Józsika, vagy ahogy ott hívják Joe története, itt folytatódik. Az igazi áttörést az hozta meg számára, hogy írt egy oknyomozó riportot a feketék polgárjogi mozgalmáról, amire felfigyelt az United Artists. Felhívták a figyelmét, hogy írjon forgatókönyveket, mert igen jól ír. Ezután megírta a F.I.S.T. című darabot. A filmben nem más, mint Sylvester Stallone játszotta a főszerepet. A film nagy elismertséget hozott neki. Később elköltözött Clevelandből és Hawaii-ra ment lakni. Ahol nem volt maradása és elköltözött San Franciscóba, ahol eléggé belemerült a hatvanas évek világába. Természetesen folytatta tovább forgatókönyvírói munkásságát, megírta a Flashdance-t, a Music Box-ot, majd ezután jött a fő műve az Elemi ösztön, Sharon Stonnal, és Michael Douglassel. A forgatás alatt Joe rettenetesen beleszeretett Sharon Stonba, de olyannyira, hogy a forgatás végeztével, már, mint egy pár mentek el a forgatás helyszínéről. Joe Eszterhas mióta a háború alatt elhagyták az országot nem sokszor volt hazánkban. Egyszer akkor vetődött fel, hogy ellátogat Magyarországra, mikor a magyar filmesek világtalálkozója volt. El is fogadta a meghívást. Már a beszálláshoz készülődtek a repülőbe, amikor telefonhívást kapott, hogy a feleségének az apja infarktust kapott, és így vissza kellett fordulniuk. Az előzetes tervek szerint a protokollon kívül mindössze két helyre látogatott volna el Joe, és az egyik helyszín Csákánydoroszló, a szülőfalu lett volna. 1996 májusában már valóban volt Magyarországon, ekkor forgatta Budapesten az Evita című nagysikerű filmjét a két szupersztár főszereplővel, Madonnával, és Antonio Banderassal. A forgatás alatt Joe nem látogatta meg szülőfaluját. Talán majd idővel sor kerül a nem mindennapi látogatásra, de ennek kicsi a valószínűsége, mivel semminemű kapcsolatot nem tart községünkkel. Joe Eszterhas honlapja itt látható.