ZSENNYE

Falutörténet

Az őszi szünetre egy remek programot, FIFA 11 számítógépes bajnokságot hirdetünk a fiatalságnak a Petőfi Sándor Művelődési Házban. (Győr, Árpád u. 44.) 
 Korunkban, a számítógépezés illetve a számítógépes játékok világa meghatározó, ezért egy olyan rendezvényt hirdetünk, amely ezt a tevékenységet  közösségi élménnyé is emeli. Az őszi szünet idején egy hasznos, és a fiatalok által izgalmasnak ígérkező versenyre hívjuk a diákokat négy korcsoportban:14 évnél fiatalabb, 15-16 éves, 17-18 éves, és a felnőtt korosztályt.

A kezdetek

Püspökmolnári területe már ősidők óta lakott volt. A halban gazdag Rába, a folyó által öntözött dús legelők és az ártéri erdők táplálékot, megélhetést, búvóhelyet biztosítottak az ide érkezőknek. Az őskor embere már biztosan megfordult itt, ezt bizonyítja egy, a Rába-parton talált bronzkori edény, amelyben gyermekcsontok voltak. Ugyancsak itt jelentős kiterjedésű őskori település nyomaira leltek.

A hazánk területén elsőként államszervezetet kiépítő rómaiak és a IX.

A község 1937-ben keletkezett Egyházashollós és Hidashollós egyesítésével. Hollós első okleveles említése 1221-ből származik.

A falu belterületének déli határát a Rába folyó, míg közigazgatási területének déli peremét a Csörnöc-Herpenyő jelöli ki a Rába-völgy délnyugati részén. A települést átszeli a 8-as számú főút, emiatt közlekedés-földrajzi helyzete kifejezetten jónak mondható.

Az 1997-ben helyreállított templom az Árpád-korban épült, a község ennek köszönheti az "Egyházas" előtagot.

Körmend sorsa ezer szállal kapcsolódott a Rábához, s a vár mindenkori akaratához. A mai város vidékét már a római időkben is a rábai átkelőhelye, s az erre haladó utak tették jelentőssé. A honfoglalás után Vasvár mellett Körmend volt a legjelentősebb lakott hely Vas megyében. Az első középkori település a folyó észak-déli átkelőhelye miatt a Rába bal partján emelkedő alacsony dombháton épült. A körmendi Rába-átkelőhöz dél és délkelet felől öt, északról négy út szaladt össze.

A község lakóinak száma jelenleg 1800 fő, kis mértékben növekedést mutat. Infrastrukturálisan jól ellátott a község, mivel vezetékes ivóvíz, vezetékes gáz, szennyvíz-hálózat, és telefonhálózatunk (adsl - internet ) van. A községben kábel -TV társaság nyújt szolgáltatást. Vasútállomással, és jó buszközlekedéssel ellátott a település. Községünk lakói, akik helyben nem tudtak elhelyezkedni, Körmendre, Szentgotthárdra és Szombathelyre /megyeszékhelyünk/ járnak dolgozni.

A Rába és a Lugos-patak szöglete fölé húzódó dombtetőn, szinte egy utcából álló nyolcvan lakosú falucska. Itt található a XVI. században épült reneszánsz Ivánczy-kastély növényzettel benőtt romja.

Az 1580-ban elpusztult épületből a felszínen már csak az egykori várárok és a sáncok egy része látszik.

A terület egyik legjelentősebb, legbővizűbb patakja a Lugos-patak, amely Kondorfától egészen Hegyhátszentmártonig, délnyugattól északkelet felé folyik keresztül a vidéken.

Rábagyarmat már az őskorban is lakott hely volt. Az ókorban a kelták lakták a vidéket, majd a római hódítás után az I. századtól római őrhely. Állandóan lakott a népvándorlás óta. A honfoglalás után a nyugati gyepű egyik katonai őrhelye létesült a Rábától délre húzódó dombokon. A község neve Gyarmat, a Kürt-Gyarmat törzs nevéből származik. Az első írásos emlék 1157 vezethető vissza. A település első okleveles említése 1157-ből származik.